//Pécs története

Pécs története

Pécs Baranya megye székhelye, amely korábban a Sophianae nevet viselte. Ez még az ókori római, korábban kelta település történelmére vonatkozott. Pécset 1543-ban az oszmánok elfoglalták, ez pedig keleti várossá alakította át a Dél-Dunántúl legnépesebb területét. A hódítók a templomokat mecsetté alakították, két dzsámi még a mai napig is áll, ám az egyik mára már keresztény templom lett.

Sophianae az az ókorban és a középkorban

A mecseki területen 60-80 ezer évvel ezelőtti telep nyomati fedezték fel. A település helyén korábban vonaldíszes kerámia népe lakott, de a rómaiak előtt illírek is éltek itt. A várost még az első században alapították, amikor a Dunántúl még a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Pécs középpontja korábban a mai Postapalota helyén volt, a római vízvezetékek egy része pedig még a mai napig láthatóak.

A honfoglalást követően Baranyavár lett a vármegye új központja. Ennek ellenére Pécs továbbra is fontos egyházi és püspöki székhely maradt. A fennmaradt írásos emlékekből kiderül, hogy a pécsi püspökséget még 1009-ben I. István király alapított meg. A székesegyház azonban csak Orseolo Péter idején épült meg, ide temették el később az uralkodót is.

Pécs alapítása

A várost először az 1200-as években említik meg ezen a néven. Ekkor épült fel az első dominikánus kolostor is. Ekkor a településnek még nem volt kőből épült várfala, ezért a Batu kán csapatai 1242-ben könnyedén elfoglalták és kifosztották Pécset.

Az egyetem alapítása

A mai Pécsi Tudományegyetemet 1367-ben Nagy Lajos alapította meg. Ezzel ez lett Magyarország legelső egyeteme, a mai napig a legrégebbi oktatási intézmény. Azt nem tudni, hogy az egyetem pontosan hol állt és mennyi ideig létezett az akkori formájában, hiszen az utolsó információk még 1464-ből valóak. Még az 1300-as évek végén Horváti János és Palisnai János megtámadta a várost, amely hatalmas pusztítást mért a településre. A várat nem sikerült bevenniük, de templomokat és házakat romboltak le.

Pécs a törökök idején

1529-ben a törökök ismét elfoglalták a várost, majd Bécs ellen vonultak, ám azt nem sikerült bevenniük. Miután az övék lett, igazi keleti településsé formálták Pécset. A templomokat mecsetekké formálták, ezen kívül számos török fürdő, iskola és kolostor is felépítésre került. Az évek során a város rendkívül jelentős balkáni kereskedőváros lett.

1664-ben Zrínyi Miklós seregei Pécsre értek, de a férfi tudta, hogy amennyiben beveszi azt, nem tudja majd tartani. A várost végül a Mecsekről lövette szét, majd kifosztotta és felégette azt, a várat azonban sosem sikerült bevennie. A keresztény sereg 1686-ban ért el idáig. Kutatások során kiderült, hogy ebben a korban a város lakosságának 2/5 volt csak magyar, a város vezetősége muzulmán délszláv volt.

Pécs újjászületésé és a modern kor

A város csak lassan kezdett fejlődésnek indulni, de korábbi kinézetét sosem sikerült elérnie. A két pestis sem segítette az építkezést, de a német telepesek megérkezésével pótolni tudták a lakosságot. A 18. Században számos céget alapítottak, amely segítette a fejlődést. Virágzott a borkultúra, megkezdődött a kőszén kibányászása és fellendült a kereskedelem.

A 19. Században megalapították a Zsolnay porcelángyárat, a cukorgyárat és a sörgyárat is. Jelentős volt ekkor még a szénbányászat is. A kiegyezés után a város ugyanolyan gyorsan fejlődött, mint az ország legtöbb települése. 1912-ben elindult a dohánygyári termelés is, majd az újabb nagyobb lépésig a háborúk utánig kellett várniuk. Ekkor azonban a város soha nem látott gyorsaságban fejlődött, míg elérte a mai állapotát.